Vállalkozást indítok Ausztriában - Magyar vállalkozások az Európai Unióban

Vállalkozást indítok Ausztriában - Magyar vállalkozások az Európai Unióban

Magyar vállalkozások az Európai Unióban

Vállalkozások indítása   - AUSZTRIA

 

 

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat keretében az EURES információs hálózat célja az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség országai közötti munkaerő-áramlás elősegítése. Ennek megfelelően azok a magyar állampolgárok, akik külföldön szándékoznak vállalkozást alapítani, informálódhatnak és tájékozódhatnak az EURES tanácsadóktól.

 

Magyar vállalkozók mindennemű korlátozás nélkül az adott tagország által szabályozott feltételekkel indíthatnak vállalkozást az EU tagországaiban. A vállalkozásokra vonatkozó letelepedési jog szabadságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban.

 

Az 1994. február 1-jén hatályba lépett társulási szerződés értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani a magyar vállalkozóknak is az Európai Unió területén történő letelepedést.

 

A tőke szabad áramlása biztosítja továbbá minden uniós polgár számára azt a jogot, hogy szabadon alapíthasson vállalkozást bármely tagállam területén. Jó tudni, hogy az egyes tagállamok vállalatalapítási szabályai eltérőek lehetnek. A vállalkozóval tarthatnak közvetlen családtagjai is, akik bár önállóan vállalhatnak munkát, de nem folytathatnak önálló vállalkozói tevékenységet.

 

Az EU-n belüli vállalkozás alapítására alapvetően a tagállami szabályok vonatkoznak. A közösségi szabályok az egyes szabályozási területeken a tagállami szabályok koordinációját jelentik. A szolgáltatási szabadság gyakorlati értelmezésben azt jelenti, hogy lehetőség nyílik az iparűző előtt a tevékenységének egy másik tagállamban való végzésére, az adott tagállam állampolgáraival megegyező jogállás szerint.

 

Vállalkozási formák:

 

Korlátolt felelősségű társaság (GmbH.) A korlátolt felelősségű társaság az egyik leggyakrabban előforduló cégforma. Különösen alkalmas olyan üzleti partnerek összefogására, akik bár együttműködnek a társaságban, a kockázatot azonban a tőkebetétre kívánják korlátozni. Annak érdekében, hogy a vállalat hitelezőinek meghatározott mértékű védelmet biztosítson, a törvényhozó meghatározza a tőkebetét minimális összegét. A Kft. törzstőkéjének minimális összege legalább 35.000 EUR-nak kell lennie, ennek a felét az alapításkor kell letétbe helyezni, a minimális készpénzes befizetés összege 17.500 EUR. Miután a társaság, mint szerződéses formáció maga nem képes nyilatkozatokat tenni, illetve cselekményeket végrehajtani, szüksége van egy természetes személyre, mint kereskedelmi jogi ügyvezetőre, aki a számára felróható vétkes magatartás esetén teljes egészében felel az okozott kárért. . A kereskedelmi jogi ügyvezetőt a taggyűlés nevezi ki.

A Kft. alapításához közjegyzői okirat formájában megkötött társasági szerződésre van szükség. A társaság cégjegyzékbe történő bejegyzést követően jön létre.

A Kft. használhatja a cégnevét a szakmára utaló cégnévként vagy a tulajdonos nevét vagy vegyes cégnévként. A társasági formára, azaz a Kft.-re utaló kitételnek jelen kell lennie a cégnévben.

 

Közkereseti társaság (OHG) – célja kereskedelmi tevékenység végzése közös cégnév alatt, a tagok közötti jogviszonyt a társasági szerződésben rögzítik, akik korlátlan felelősséggel rendelkeznek és teljes vagyonukkal felelnek. A társaságot annál a bíróságnál kell a cégjegyzékbe bejelenteni mindegyik társasági tagnak, amely illetékességi területéhez székhelye szerint tartozik. A bejelentéshez közjegyzői hitelesítés szükséges, a bejelentéshez kért adatok: minden tag neve, születési ideje, lakhelye, cégnév és székhely, a tevékenység megkezdésének időpontja.

 

Betéti társaság (KG) – szabályozása megfelel a magyar jogi szabályozásnak, a cégjegyzékbe történő bejegyzéshez szükséges speciális adatok: a kültagok személyi adatai és az egyes tagok betéteinek összege.

 

Kisüzemi közkereseti társaság (OEG) - a kisüzemi közkereseti társaság alapításához legalább két társasági tag között létrejött társasági szerződés szükséges. A társasági szerződésre a törvény nem ír elő formai követelményeket, azaz, az szóban is megköthető. Közjegyző vagy ügyvéd közreműködésére nincs szükség. A társasági szerződésben szabályozni kell a társasági tagoknak az egymással szemben, illetve a társasággal szemben fennálló összes jogát és kötelezettségét. Ide tartozik pl. az ügyvezetés és a társaság képviselete, a nyereségből, illetve a veszteségből való részesedés, a fontos döntések esetében a szavazati jog, a halál, kiválás, illetve a társaság felszámolása esetére szóló szabályozások, stb. A társasági szerződés megkötése után a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a társasági tagoknak be kell jelenteniük a cégjegyzékbe történő bejegyzés céljából. A cégjegyzékbe be kell jegyezni az összes olyan tényt, amely külső viszonylatban, tehát a társasággal üzleti kapcsolatban álló összes személy számára jelentőséggel bír. A kisüzemi közkereseti társaság csak a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően kezdheti meg működését.

 

Kisüzemi betéti társaság (KEG) - A kbt. alapítási feltétele egy - legalább egy beltag és egy kültag között létrejött társasági szerződés. A társasági szerződésre a törvény nem ír elő formai követelményeket, azaz, az szóban is megköthető. Közjegyző vagy ügyvéd közreműködésére nincs szükség. A társasági szerződésben szabályozni kell a társasági tagoknak az egymással szemben, illetve a társasággal szemben fennálló összes jogát és kötelezettségét. A társasági szerződés megkötése után a jogi személyiség nélkül gazdasági társaságot a társasági tagoknak be kell jelenteniük a cégjegyzékbe történő bejegyzés céljából. A cégjegyzékbe be kell jegyezni az összes olyan tényt, amely külső viszonylatban, tehát a társasággal üzleti kapcsolatban álló összes személy számára jelentőséggel bír (pl. a társasági tagok felelőssége, képviseleti jogosultság, cégnév, stb.). A kisüzemi betéti társaság csak a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően kezdheti meg működését.

 

Polgári jogi társaság (GesbR) – az egyéni vállalkozáshoz hasonló forma, megalapításához nincs szükség írásos társasági szerződésre, de ajánlatos a társulás leglényegesebb pontjait írásban rögzíteni. A társaságot az iparűzési hivatalnál kell bejelenteni a tagoknak közösen, akik a társaság tartozásaiért egész vagyonukkal felelnek.

 

 

 

 

 

 

Egyéni vállalkozás Ausztriában

 

A vállalkozás tulajdonosa az azt működtető személy. Az egyéni vállalkozó személyes vagyonával is korlátlanul felel a vállalkozása adósságaiért, és őt illeti meg a teljes nyereség.

Munkaszerződés keretében foglalkoztathat munkavállalókat.

 

Egyéni vállalkozás alapítása

Az egyéni vállalkozás az iparűzés bejelentésével, illetve annak engedélyezésével indul.

Az Ausztriában ipari tevékenység gyakorlása céljából letelepedő, illetve megrendelt ipari munkát elvégezni kívánó EGT/EU-tagállamok polgárai azonos jogállásúak az osztrák állampolgárokkal az állampolgárság tekintetében. A magyar állampolgárok vízum- és letelepedési szabadságot élveznek ipar bejelentésének és űzésének szándéka esetére. Minden EGT/EU-állampolgárnak be kell szereznie az Ausztriában az iparűzéshez szükséges engedélyeket.

Az osztrák iparűzési törvény (GewO 94) szabályozza a szükséges szakmai képesítéseket, és azok igazolását, amely a következők szerint történhet:

A vállalkozást alapító rendelkezik

 

-        az osztrák, képzettségekről szóló rendeletben meghatározott „belföldi” képzettséggel, az azt igazoló dokumentummal  (pl: osztrák mestervizsga, képesítési bizonyítvány)

-        a személyes alkalmasság megállapítását kérelmezheti a Tartományi Főnökségen vagy a Magisztrátuson keresztül  (pl: szakmunkás bizonyítvány és a szakmában eltöltött több éves gyakorlat, tanfolyamok elvégzése)

-        a Magyarországon önállóan végzett iparűzésnek elismertetése az Osztrák Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium végzése alapján (EGT/EU elismerésről szóló rendelet értelmében)

 

Iparengedély kiváltása

Az iparengedély kiállításáért felelős hivatalok: Bécsben az iparűzés székhelyéhez területileg tartozó Elöljárósági Hivatal, a tartományokban a Járási Főnökség, illetve Magisztrátus (Eisenstadt és Rust városokban).

Az iparűzési kérelem illetéke 43 €, ügyvezető kinevezése esetén további 13 € megfizetésével kell számolni. Iparigazolvány kiadásának alapfeltétele az általános feltételek teljesítése.

 

Általános feltételek:

-        osztrák vagy EGT/EU állampolgárság, végzés az azzal azonos jogállásról

-        18. életév betöltése

-        kizáró okok nem állnak fenn (pl: csőd, gazdasági bűncselekmény, elmarasztaló bírósági ítélet)

-        telephely, szükség esetén engedély az üzemi létesítmény használatára

 

Iparengedély kiváltásához mindig az adott ipar típusához előírt képesítési igazolást kell bemutatni.

 

Szabad ipar: képesítési igazolásra nincs szükség. Az iparengedélyt azonban ki kell váltani.

 

Kisipari tevékenységek: sikeres mestervizsga vagy az érintett kisipari iskola elvégzése, az ahhoz kapcsolódó különböző hosszúságú gyakorlati idő (pl: egyetem, szakfőiskola, szakközépiskola, mesteriskola).

 

Részipar: szakmai záróvizsga, vagy szakmai tevékenység, vagy a vonatkozó iskola, vagy tanfolyam.

 

Nem engedélyköteles kötött ipar: az ipar jellegének megfelelő képesítési igazolás, gyakorlati idő, meghatározott vizsgák.

 

Engedélyköteles kötött ipar: az adott képesítési igazolás, továbbá hatósági engedély szükséges.

 

 

Képesítés alóli felmentés

Azok a személyek, akiknek nincs birtokában az adott iparra vonatkozóan formálisan előírt képesítés, bizonyos feltételek fennállása mellett kérhetik a felmentést ennek igazolása alól.

 

A felmentést az iparhatóságnál kell kezdeményezni és az alábbi feltételekkel adható meg:

-        nem áll fenn kizáró ok az iparűzésre vonatkozóan

-        a felmentést kérő képzési fejlődéséből, gyakorlati tevékenysége alapján feltételezhetően rendelkezik az iparűzéshez szükséges ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal (teljes körű alkalmasság)

-        az előírt képesítési bizonyítvány megszerzése a kérelmező életkorára, egészségi állapotára más személyes okra való tekintettel nem várható el

-        különös helyi sajátosságok okán a felmentés megadható

 

Felmentési kérelemnek tartalmaznia kell:

-        az ok(ok), amely miatt a képesítési bizonyítvány megszerzése nem elvárható

-        önéletrajz

-        szakmai, iskolai fejlődésmenet, elvégzett továbbképző tanfolyamok, vizsgák amelyek a képesítési igazolásként nem voltak előírva

-        az iparengedély tárgya, üzem átvétele vagy alapítása

-        az önálló tevékenység megkezdésének tervezett időpontja, tevékenység részletes leírása

-        helyi sajátosságok, amelyek a felmentés mellett szólnak

 

A képesítési vizsgára bocsátás hiányzó feltételeinek esetén is kérhető felmentés a feltételekre vonatkozóan annak érdekében, hogy letehesse a vizsgát. A járási Főnökséghez kell fordulni, a kérelemben azon indoklást kell megadni, amely alátámasztja, hogy a kérelmező az addigi tanulmányi előmenetele és tevékenysége alapján várhatóan sikeres vizsgát tesz.

 

Végső soron a hiányzó képesítési igazolás kiváltható, azzal rendelkező ügyvezető alkalmazásával, akinek teljes biztosításköteles munkavállalóként, a heti rendes munkaidőnek legalább a felére szóló munkaviszonyban az üzemben kell dolgoznia.

 

Iparűzési jogosultsággal kapcsolatos tájékoztatás a helyileg illetékes Osztrák Gazdasági Kamara Cégalapítási Szolgálatától kapható.

Szabad vagy nem engedélyköteles kötött ipari vagy kisiparhoz tartozó tevékenységet a területileg illetékes járási főnökségen kell bejelenteni (Bécsben a Kerületi Elöljárósági Hivatalnál). Engedélyköteles kötött ipar esetében a tartományi főnök illetékes.

Az iparűzési bejelentésnek, illetve az ipari tevékenység megkezdése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

-        személyi adatokat (név, születési hely és idő, lakhely, állampolgárság)

-        ipar illetve a tervezett tevékenység pontos megjelölése, az iparkatalógusban megjelölt tevékenységek esetén elegendő az ott megadott megjelölés (ÖNACE kód =TEÁOR)

-        tervezett székhely megjelölése

 

Egyéni vállalkozó által csatolandó iratok:

-        születési anyakönyvi kivonat

-        ideiglenes bejelentett lakcím, Ausztriában

-        állampolgárság igazolása

-        bejelentőlap

-        adott esetben házassági anyakönyvi kivonat, illetve a felbontást igazoló okirat

-        adott esetben felsőfokú végzettséget igazoló okirat

-        három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány

-        nyilatkozat, nem állnak fenn iparűzést kizáró okok

-        adott esetben a képesítés igazolása, illetve felmentési végzés

 

Bejegyzés cégjegyzékbe

A vállalkozás méretétől függően van lehetőség a cégjegyzékbe történő bejegyzésre. A cégbíróság a kérdés tisztázására szakvéleményt szerez be a gazdasági kamarától. A bejegyzés jelenlegi minimális feltétele általában a 363 364,17 € éves forgalom.

 

Cégnév használata

Cégnév használata csak a cégjegyzékbe történő bejegyzés esetén megengedett. A cégjegyzékbe be nem jegyzett egyéni vállalkozónak családi és utónevét kell használnia.

 

Biztosítás és adófizetés

Az egyéni vállalkozónak kötelező társadalombiztosítással kell rendelkeznie.

Az önálló tevékenységet végzők, ha átlépnek egy bizonyos jövedelmi határt beteg-, nyugdíj- és balesetbiztosítással kell rendelkezzen.

Balesetbiztosítás mértéke:87,60 €/év  => 7,30 €/hó

Társadalombiztosítás a – nyugdíjbiztosítást 15,25%

                                     - betegbiztosítást      9,1%   tartalmazza,

mindkettő a nyereség után fizetendő

Akik először rendelkeznek kötelező biztosítással az első három évben kedvezményes szabályozás vonatkozik reájuk.

Azok a kisvállalkozások melyek forgalma nem éri el a 22.000 €-t és a nyereség nem haladja meg 3.997,92 € összeget a beteg és nyugdíjbiztosítás fizetése alól mentességet kérvényezhetnek. Ebben az esetben az iparűzők biztosítójától semmiféle szolgáltatást nem vehetnek igénybe.

Az egyéni vállalkozóra az adóhatóság különböző adókat vet ki:

·         forgalmi adó: nettó összeg 10 - ,20%-a 

·         jövedelemadó: a jövedelem 50%-áig

·         társasági adó: a nyereség 25%-a

·         béradó: a kereset 50%-áig

·         kommunális adó: bruttó összeg 3%-a

·         munkáltatói hozzájárulás: a bruttó bérösszeg 4,5%-a

 

 

 

 

Egyéni vállalkozás megszüntetése

A vállalkozás megszüntetését az Iparűzési Hatóságnál kell kezdeményezni, illetve bejelenteni.

A vállalkozónak tartózásait rendeznie kell. Ha ez megtörtént, vagy nincsenek tartozásai, a hatóság továbbítja kérelmét a Társadalombiztosító (Sozialversicherung), az Adóhivatal (Finanzamt) és Osztrák Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Österreich) felé.   

 

Hatáskörrel rendelkező szervek:

 

Magyar Ekvivalencia és Információs Központ

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Tel.: +36 1/473-7321

Fax: +36 1/332-1932

Internet: www.ekvivalencia.hu

 

Wirtschaftskammer Burgerland

A-7000 Eisenstadt, Robert Graf-Platz 1.

Tel.: +43 59/0907-2713

Fax:  +43 59/0907-3515

Internet: http://wko.at/bgld

 

Wirtschaftskammer Österreich

A-1045 Wien, Wiedner Hauptstrasse 63.

Telefon: +43 1/501-053-539

Internet: www.portal.wko.at

 

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

A-1011 Wien, Stubenring 1. Abt. I/9.

Internet: www.bmwa.gv.at

 

Budesministerium für Finanzen

A-1010 Wien, Himmelpfortgasse 4-8

Tel.: +43 1/514-330

Internet: www.bmf.gv.at

 

Hasznos honlapok:

 

Wirtschaftskammer Österreich

http://wko.at

Sozialversicherung der gewerbl. Wirtschaft

http://esv-sva.sozvers.at

Bundesministerium für Finanzen

http://bmf.gv.at

Rechtsinformationssystem  Bundesgesetzblätter

http://www.ris.bka.gv.at

Gründerservice.net

http://gruenderservice.net

RMB-Regionalmanagement Burgenland

http://www.rmb.at

Burgenländische GKK

http://bgkk.at

WIBAG

http://www.wibwg.at

Austria Wirtschaftsservice (Burges)

http://buerges.com

WIFI

http://wifi.at

Bundesministerium für Wirtschaft BMWA

http://www.bmwa.gv.at