Bécs magyar emlékei,látnivalói

A belvárosban:

• Burg: Császári kincstár (Weltliche und Geistliche Schatzkammer): honfoglaláskori vezéri kard, Nagy Lajos király keresztje,Bocskai István fejedelem koronája
• Bécsi Művészettörténeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum): lépcsőházának mennyezetén Munkácsy Mihály híres freskója, a kiállításokon a nagyszentmiklósi kincs, Luxemburgi Zsigmond eredeti életnagyságú portréja, Mátyás királymárványdomborműve, Mária magyar királynő mellszobra, a fegyvergyűjteményben Mátyás király, II. Lajos király, Zrínyi Miklós a szigetvári hős, Báthori István fejedelem fegyverei és vértjei, magyar huszáregyenruhák
• Mária Terézia-emlékmű (Maria-Theresia-Denkmal) magyar mellékalakjai: Grassalkovich Antal, Nádasdy Ferenc, Hadik András,Pray György
• Új Egyetem (Neue Universität): árkádjában Semmelweis Ignác szobra
• Ausztriai magyar nagykövetség, az egykori magyar kancellária, Bécs egyik legszebb barokk épülete
• Testőrpalota (Palais Trautson): 1760-1918 között a magyar királyi testőrség otthona, híres lakói: Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor, Bessenyei György, Kisfaludy Sándor, Görgey Artúr, Klapka György. 1920-1949 között a Bécsi Magyar Történeti Intézetés a Collegicum Hungaricum székhelye. Híres ösztöndíjasai voltak például Benda Kálmán, Bibó István, Keresztury Dezső,Kosáry Domokos. A nagy díszteremben magyar testőrkapitányok portréi, az épület mellett Bessenyei György mellszobra látható. Az épület ma Ausztria külügyminisztériuma.
• Esterházy-palota (Palais Esterházy): Joseph Haydn gyakran zenélt itt a magyar hercegi családnak
• Pálffy-palota (Palais Pálffy), Batthyány-palota (Palais Batthyány), Nádasdy-palota (Palais Nádasdy)
• Wilczek-palota (Palais Wilczek): az egykori Széchényi-palota Széchenyi István szülőháza magyar nyelvű emléktáblával
• Erdődy-Fürstenberg-palota (Palais Erdődy-Fürstenberg): A palota elődjében évekig lakott II. Rákóczi Ferenc, amire magyar nyelvű emléktábla figyelmeztet. 1806-ban Erdődy Péterné vendégeként néhány hónapig Ludwig van Beethoven is itt lakott.
• Régi városháza (Altes Rathaus): A belső udvarban található tanácsteremben (Bürgerstube) fejezték le Nádasdy Ferencet 1671-ben, amire német nyelvű emléktábla emlékeztet
• Szálloda a magyar királyhoz (Hotel zum König von Ungarn): a Bécsbe látogató magyar főurak kedvelt szálláshelye volt, még ma is több szoba őrzi magyar családok nevét.

A Wilczek-palota, Széchenyi István szülőháza

Bécsben született 1791. szeptember 21-én, a Herrengasse 5. sz. házban, a közeli Szent Mihály római katolikus plébániatemplomban keresztelték meg. Édesapja, gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja TolnaiFestetics Julianna grófnő, aki gróf Festetics Pál lánya, aki első férje, Széchényi József 1775. november 20-án bekövetkezett halála után1777. augusztus 17-én pápai engedéllyel (akkor még kellett) annak testvéréhez, Ferenchez ment feleségül. A házasságukból hat gyermek született, közülük három fiú- és két leánygyermek érte el a felnőttkort, közülük István volt a legfiatalabb.[2]

Az ifjú Széchenyi gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Nevelését atyja irányelvei szerint Lunkányi János magántanító vállalta magára, egyes tantárgyak oktatását azonban külön szaktanárok végezték. Ezek között volt például Révai Miklós, a magyar nyelvészet egyetemi tanára, aki kiemelkedő rajzkészséggel is rendelkezett, az építészetre tanította, egy Poupar nevű házi káplán pedig olasz és francia nyelvből adott neki órákat. A család körében a magyar nyelv volt az uralkodó, s a gyermekek nevelése is magyar szellemben történt.[3] Maga Széchenyi István jobban beszélt németül mint magyarul.[4] Midőn Kazinczy Ferenc egy alkalommal meglátogatta a grófi családot, az apa azt kívánta tőle, hogy gyermekeivel csak magyarul beszéljen. Mint későbbi nyilatkozatai bizonyítják, nevelésére különösen anyja gyakorolt jótékony befolyást. Széchenyi nem a korán érett, hanem a szorgalmasan és alaposan tanuló gyermekek közé tartozott. Az évenkénti vizsgákon, amiket, apja kívánsága szerint, nyilvános iskolában kellett teljesítenie, kitűnő eredménnyel felelt meg.

 Theresianum ( valaha Teréz-akadémia )

Ismert magyar oktatói

• Bölöni Sámuel (magyar nyelv, 1800–1809)
• Faludi Ferenc (római jog, 1746–1748)
• Horváth Mihály (magyar nyelv, 1844–1847)
• Kerekes Sámuel (magyar nyelv, 1798–1800)
• Kereki Makó Pál (matematika, fizika, 1757–1773)

Ismert magyar diákjai

• gróf Bethlen István, Magyarország miniszterelnöke
• Cserey Farkas,
• Festetics György,
• 1939 – Jankovich Béla oktatáspolitikus, közgazdász, az MTA tagja, 1913–1917 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere (* 1865)
• Jankovich Béla (1865–1939) oktatáspolitikus, közgazdász, az MTA tagja, 1913–1917 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
• Kiss Ernő az aradi vértanúk egyike
• báró Nopcsa Ferenc paleontológus, néprajzkutató, akadémikus
• Puskás Tivadar,
• Széchényi Ferenc

A belvároson kívül:

• Grassalkovich-kastély
• Hadtörténeti Múzeum: számos magyar vonatkozású szobor, festmény, címer, egyenruha, fegyver és más kiállítási tárgy
• Bécsi Városi Múzeum (Museum der Stadt Wien): Magyar vonatkozású festmények, rézkarcok és műtárgyak például Nádasdy Ferenc kivégzéséről, Libényi József Ferenc József elleni merényletéről
• Theresianum: a nemesifjak egykori oktatóintézete, számos híres magyar tanára és tanulója volt.
• Lehár-ház: Lehár Ferenc palotája
• Munkácsy Mihály egykori lakóháza
• Pazmaneum: magyar papnevelde, 1971-1975 között itt lakott Mindszenty József bíboros
• Zichy-palota: ma koreai nagykövetség
• Andrássy-villa Andrássy Franciska emlékművével
• Döblingi elmegyógyintézet: itt élt 1848-1860 között és itt lett öngyilkos Széchenyi István. Az épület előtt a legnagyobb magyar mellszobra. Jelenleg kerületi bíróság.
• Schikaneder-Lehár-kastély: Lehár-emlékszoba
• Stammersdorfi plébániatemplom: az Esterházy család sírjai

Forrás:wikipedia.org